Publikációk

Olvass bele!
Ezeket a társadalmi vállalkozásokról
szóló tartalmakat ajánljuk!

Publikációk társadalmi vállalkozásokról

WeBuySocialEU:

A WeBuySocial projektben esettanulmányokat mutatunk be  a felelős közbeszerzés kapcsán.

Ez az esettanulmány egy dán jógyakorlat, amely önkormányzati szinten indult el. Ismerjétek meg, hogy a dániai Aarhus önkormányzata Dániában hogyan alakította át a közbeszerzési gyakorlatát azért, hogy innovatív kritériumokkal fenntartható foglalkoztatási lehetőségeket teremtsen.

Aarhus egy úttörő kísérleti projektben a szennyvízkezelési szolgáltatásokra vonatkozóan a beszerzés során  a munkavállalóknak járó képzést és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket alapvető  kritériumként szerepeltette. Ez a stratégia nemcsak a magas színvonalú szolgáltatást biztosította, hanem új lehetőségeket is nyújtott a hosszú ideje munkanélküli lakosokna és a gyakornokoknak. Aarhus a társadalmi és gazdasági hatások előtérbe helyezésével új mércét állít fel a közbeszerzésben.

Ismerjétek meg jobban, hogy milyen módon alakítja át ez a stratégia a munkaerőpiacot és hogyan segíti elő a társadalmi felelősségvállalást.

Kiss Julianna és Mihály Melinda:

Társadalmi vállalkozások és ökoszisztémáik Európában – Magyar országjelentés

A társadalmi vállalkozás (social enterprise) és a társadalmi vállalkozói szellem (social entrepreneurship) fogalmai meglehetősen újak Magyarországon. Megjelenésük és első példáik egyes nemzetközi nonprofit szervezetek és alapítványok (Ashoka és NESsT) hatásához kapcsolódnak. Azonban bizonyos már létező hagyományok e fejlesztő és támogató szervezetek megjelenése előtt gyökereket biztosítottak a jelenségnek. E hagyományok közé tartozik a civil társadalom és a nonprofit szektor (jótékonysági, önkéntes és egyesületi hagyomány); a szövetkezetek, különösen a szociális szövetkezetek (szövetkezeti hagyomány); a társadalmi célú, felelős hagyományos vállalkozások (üzleti háttér); az egyházakhoz kapcsolódó gazdasági kezdeményezések (egyházak jótékonysági hagyománya). Továbbá e jelentés az állam szerepét (szakpolitikai hajtóerő) két szempontból hangsúlyozza a társadalmi vállalkozások fejlődésében. Egyrészt a magyar állam és az Európai Unió (EU) bizonyos támogatási programok révén alakítják a területet, amelyek – a központi költségvetésből vagy az EU által társfinanszírozott pályázati rendszereken keresztül – szociális gazdasági kezdeményezéseket és újabban kifejezetten társadalmi vállalkozásokat támogatnak. Másrészt, állami intézmények, például önkormányzatok is részt vesznek társadalmi vállalkozások létrehozásában. Eltekintve e gyökerektől, a társadalmi vállalkozások alapítói ma már gyakran ismerik a fogalmat, és kifejezetten társadalmi vállalkozásokat kívánnak létrehozni.

E jelentés 2018 decemberéig rendelkezésre álló információk alapján áttekintést nyújt a magyarországi társadalmi vállalkozások helyzetéről. A jelentés egy korábbi változatot frissít, amelyet az ICF Consulting Services 2014-ben nyújtott be az Európai Bizottságnak. A jelenlegi tanulmány az Európai Bizottság a European Research Institute on Cooperative and Social Enterprises (Euricse) és az EMES International Research Network (EMES) szervezetekkel kötött megbízási szerződése részeként készült el. A jelentés frissítéséért Kiss Julianna (Budapesti Corvinus Egyetem) és Mihály Melinda(Magyar Tudományos Akadémia) volt felelős.

Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság D.2 egység Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság C.3 egység:

Szociális beszerzés

Útmutató a szociális szempontok figyelembevételéhez a közbeszerzések során

Ez a publikáció az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007–2013) megbízása keretében valósult meg. A program irányítását az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága végzi. A program a célból jött létre, hogy foglalkoztatási és szociális ügyekben a szociális menetrendben foglaltaknak megfelelően pénzügyi támogatást nyújtson az Európai Unió céljainak végrehajtásához, ezáltal hozzájáruljon az EUROPE 2020 e téren megvalósítandó célkitűzéseinek eléréséhez.

A közbeszerzések az uniós GDP 17%-ának megfelelő összeget tesznek ki, ezért jelentős húzó hatással lehetnek olyan területekre, mint például a szociálpolitika. Az Európai Bizott- ság „A szociális szempontok figyelembevétele a közbeszerzési szerződéseknél” című útmutatójával ezt igyekszik kihasználni: egyfelől tudatosítani kívánja az ajánlatkérő szer- vekben, milyen előnyökkel jár, ha pozitív társadalmi következményeket kiváltó terméke- ket és szolgáltatásokat választanak, másfelől részletesen ismerteti azokat a lehetőségeket, melyeket a meglévő uniós jogi keret biztosít a szociális szempontok figyelembevételére a közbeszerzések során. Az útmutató először meghatározza a társadalmi szempontból felelős közbeszerzés (SRPP) fogalmát, majd ismerteti annak előnyeit. Megvizsgálja azt az EU szociális modelljének a szemszögéből, illetve a téma uniós jogi és politikai megköze- lítésének fényében is. Az útmutató egy, a társadalmi szempontból felelős közbeszerzésre vonatkozó stratégiát is kidolgoz, továbbá ismerteti a szükségletek felmérésének és a köz- beszerzési eljárások megtervezésének pontos módját. A dokumentum jogi szempontból is elmagyarázza, hogyan lehet érvényesíteni a szociális szempontokat a közbeszerzési eljárás egyes szakaszaiban (a műszaki előírások és a kiválasztási kritériumok meghatá- rozásától kezdve a szerződések odaítéléséig és a teljesítmény ellenőrzéséig). Az eljárás egyes lépéseit különböző nemzeti példák illusztrálják.

José Luis Monzón és Rafael Chaves:

A szociális gazdaság az Európai Unióban

A CIRIEC (A Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpontja) által az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére készített jelentés összefoglalása.

A jelentés általános célja, hogy aktualizáljuk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által 2008-ban kiadott „A szociális gazdaság az Európai Unióban” című jelentést, kibővítsük a hatókörét az EU jelenlegi 27 tagállamára, valamint a csatlakozó/tagjelölt országokra (Horvátország, illetve Izland) és megvizsgáljuk a meghatározásokat, a helyzetet, a közreműködést, a jogi aktusokat és a szociális gazdaságot övező közpolitikákat, valamint a gazdasági válság hatását.

G. Fekete Éva † Bereczk Ádám Kádárné Horváth Ágnes Kiss Julianna Péter Zsolt Siposné Nándori Eszter Szegedi Krisztina:

Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről

A Társadalmi vállalkozások alapkutatás célja, hogy átfogó, rendszerszemléletű képet adjon a hazai társadalmi vállalkozásokról a társadalmi vállalkozásokkal foglalkozó szakemberek, a szakmapolitikával foglalkozó intézmények, az oktatási intézmények és a kapcsolódó for-profit szervezetek számára. Ennek érdekében a kutatás adatokat szolgáltat a társadalmi vállalkozások számáról, a ténylegesen működő és a csak adminisztratív értelemben létező társadalmi vállalkozásokról, a szektor gazdasági teljesítményeiről, foglalkoztatási és gazdasági potenciáljáról, a társadalmi vállalkozások területi és szektorális megoszlásáról és a szektor által teremtett hozzáadott társadalmi értékekről.

A kutatás további célja, hogy feltérképezze a társadalmi vállalkozások típusainak megoszlását, tevékenységi profiljaikat, forrás szerzési-elosztási gyakorlataikat, beazonosítsa tevékenységeiket, eredményeiket, kapcsolati rendszereiket, jellemző alapítási indítékaikat. A kutatás részét képezte továbbá a társadalmi vállalkozások nehézségeinek, főbb kockázati tényezőinek és sikerfaktorainak, fejlesztési területeiknek a feltárása is.

Az alapkutatás módszertana tartalmaz egyrészt dokumentumelemzést, adatbázis elemzést, másrészt kérdőíves felmérést, valamint fókuszcsoportos interjúkat.